Óriásszőnyeg vízhajtóval - ma díjátadó

Minden évben szervezünk a külföldi vendégeinknek különböző programokat, és mivel már évek óta bevált a Parlamentlátogatás és a Lukács fürdő, idén sem volt ez másként. Gondoltuk, a városnézés csúcspontjaként, idén elvisszük őket a BKV hajóra. Megérkezik a 17 fős csoport, de kiderül, hogy az általunk előre megvett 320 ft-os jegy nem jó a hajóra, oda 400-as kell. Megvettük, majd megkérdeztük a pasit, hol érvényesíthetjük, mire kajánul azt felelte, hogy a „hajón nincs lyukasztó” majd enervált arccal elvette az összefüggő, ötösével sorakozó jegyeket, akkurátusan harmónikára hajtogatta őket, majd lazán beletépett. Elegáns, mi? 

A nemzetközi zsűri egyik tagja mezitláb akart belépni a Parlamentbe, de rászóltak, hogy nem lehet, mire elővett a zsebéből egy összehajtható papucsot. Az ülésterembe érve üresség fogadott, meg is kérdeztük az id.vez. csajt, hogy hol vannak a honatyáink, mire azt felelte, hogy őszintén szólva, ő többet van itt, mint ők. Aztán az egyik teremben megmutatták nekünk Európa legnagyobb szőnyegét, mire az egyik vendég halkan megjegyezte, hogy ő úgy tudja, hogy a legnagyobb szőnyeg Chauchesku irodájában volt. Nem mertünk vitába szállni, hogy kié nagyobb: ez amúgy is kínos kérdés mostanában…

A francia gyerek mindig mindenhonnan elkésett vagy eltévedt a városban. Délután begurult Új-Mexikóból három alkotó is: minden bejelentés nélkül, lazán megjelentek a moziban. Csak a mi kedvünkért tettek meg ekkora távot.

Délután bejött egy középkorú szőkített hölgy, és megkérdezte, mi zajlik most itt. Adunk neki egy katalógust, nézi-nézi az összesített oldalt, majd megkérdezi: „Egész nap a Verseny c. film megy, körbe-körbe?” - nem is tudom, miért nem robbant ki belőlünk ott helyben a röhögés, valószínűleg az agyunk így védekezett a sokk ellen. Aztán nem soká jött egy másik nő is, akit nem a filmek érdekeltek, csak megkérdezte, hogy használhatná-e a mozivécét, ugyanis vízhajtó tablettát szed és nem bírja sokáig. Szerencsére a látleleteit nem vette elő.

Ma díjátadó este hétkor!